17. RÉSZ + KOMMENTÁR (1Móz 35,1-36,43; Mt 12,1-21; Zsolt 15,1-5; Péld 3,21-26)

Leírás

Ízelítő a napi kommentárból:

A törvény nem a szelíd, alázatos szívű és Istent a rajongásig szerető emberekért volt, hanem azokért akik a határvonalon mozogtak és a törvényszegéshez álltak közel, azaz olyan dolgokhoz, amikkel Isten már nem vállalt közösséget. Azaz volt a törvénynek szellemisége és betűje. A farizeusok Jézus korában a törvény betűjéhez ragaszkodtak, Jézus pedig a törvény szellemiségéhez. A farizeusok halálos bűnnek látták azt, hogy Jézus és a tanítványai kalászokat tépnek szombaton és azt is, hogy Jézus meggyógyított egy lebénult kezű embert. Jézus azonban, mint a törvény szerzője, tudta hogy ezek a dolgok nem ellenkeznek a törvény szellemiségével, amely az emberért adatott. Mert ahogyan egy másik helyen is mondja: nem az ember van a szombatért, hanem a szombat az emberért.