A 343. RÉSZ KOMMENTÁRJA HALADÓKNAK – Amikor minden maszk lehull

 

„Jézus Krisztus apokalüpszisz-e” – így kezdődik görögül. Az apokalüpszisz szó nem katasztrófát jelent, hanem „felfedést”, „leleplezést”. Mintha egy függöny húzódna félre, és megláthatnánk a valóság mélyebb rétegét. És ki mutatja meg ezt? Maga Isten, aki „adta” ezt Jézusnak, hogy „megmutassa szolgáinak”. Itt egy kommunikációs lánc rajzolódik ki: Isten → Jézus → angyal → János → szolgák.

János „lélekben (szellemben) volt”. A görög szöveg nem azt mondja „elragadtatásba esett”, hanem „en pneumati” – a Lélek (Szellem) szférájában volt. Ugyanaz a kifejezés, amit Pál használ, amikor azt mondja: „lélekben (szellemben) járjatok”. Ez nem egy misztikus révület, hanem a Szentlélek általi látás képessége.

A megdicsőült Krisztus leírása tele van ószövetségi utalásokkal:
– „Feje és haja fehér, mint a hó” → Dániel látomása az Ősöregről
– „Szeme, mint a tűz lángja” → Dániel 10,6
– „Hangja, mint sok víz zúgása” → Ezékiel 43,2
– „Arca, mint a nap” → a színeváltozás jelenetét idézi

De itt minden Krisztusban összpontosul. Ő nem csak egy próféta, aki látomást kap – Ő maga a látomás középpontja.

A hét arany gyertyatartó között jár. A menóra, a hétágú gyertyatartó a zsidó templomban Isten jelenlétét szimbolizálta. De most nem egy templom kellékéről van szó – ezek a gyülekezetek. Krisztus nem egy távoli szentélyben van, hanem népe között jár.

„Jobb kezében hét csillag” – a jobb kéz a hatalom és védelem szimbóluma. A hét csillag a gyülekezetek „angyalai” vagy küldöttei. Üzenet ez: a gyülekezetek vezetői, szolgái az Ő kezében vannak – nem kell félniük.

„Szájából kétélű kard jön ki” – nem fizikai fegyver ez, hanem az Ige. A héberek 4,12 szerint „az Isten beszéde élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál”. Ez a kard nem öl – hanem elválasztja az igazat a hamistól.

Amikor János leborul, Jézus ráteszi jobb kezét. Ugyanazt a kezet, ami a csillagokat tartja. És azt mondja: „Ne félj!” Ez több mint vigasztalás – ez felhatalmazás. „Írd meg tehát…” – a látomás nem öncélú. Ezt meg kell osztani.

A könyv kulcsa ebben a jelenetben van: a megdicsőült Krisztus nem egy távoli, megközelíthetetlen lény. Ő az, aki:
– Népe között jár
– Kezében tartja szolgáit
– Szavával tisztít és ítél
– És mindeközben azt mondja: „Ne félj!”

A kérdés ma is ez: Látod-e már így Őt? Mert ez nem egy régi látomás – ez a valóság mélyebb rétege, ami ma is igaz.