A 66. RÉSZ KOMMENTÁRJA

 

Az Úr valóban hosszú útra indult, ahogyan ebben a példázatban megígérte.

A házat, azaz az egyházat valóban a szolgáira bízta és egyet kért tőlük: maradjanak éberek.

Ugyanezt kérte a tanítványoktól a Gecsemáné kertjében.

Pál apostol szinte minden levelében ír az éberségről, de nem csak ő, hanem az egész Újszövetséget áthatja az éberség jelentősége.

De miért kell ébernek lennünk? Miért olyan fontos ez?

Azért, mert nincs arany középút — olyan nincs, hogy valaki csak úgy elvan magában.

Mindig hat ránk valamilyen erő, mindig valamilyen szellemi befolyás alatt állunk.

Ha nem vagyunk éberek, ha nem figyelünk, akkor sodródunk.

Sodródunk a világgal, azzal az erővel, ami óhatatlanul leterít, ha nem imádkozunk és nem vesszük komolyan az elhívásunkat.

A passzivitás, ahogy ezt tegnapelőtt is mondtam, egyenlő a langyossággal, ami egyenlő azzal, hogy az Úr egyszerűen kiköp a szájából.

De miben nyilvánul meg az éberségünk, mit tegyünk, hogy ne sodorjon el a világ özönvize?

Érdemes végiggondolni egy napunkat és megnézni, hányszor kerülünk döntéshelyzetbe, amikor választhatunk: lehetőséget adunk a Sátánnak vagy elkötelezetten az Urat választjuk?

Például meg van írva, hogy ember haragja Isten igazságát nem munkálja — ezért ne haragudjunk.

Vagy: haragudjatok, ámde ne vétkezzetek; le nem menjen a nap a ti haragotokon.

Vagy: ha a jobb szemed visz a bűnbe, inkább vájd ki, mintsem egész testtel kerülj a gyehennába, és még folytathatnánk.

Tehát az egyik oldala az éberségnek az, hogy kivétel nélkül minden helyzetben törekszünk arra, hogy a megszerzett mennyei állampolgárságunkat ne veszítsük el, hanem tudatosan és elkötelezetten hozzunk olyan döntéseket a buszon, a kocsiban, a bevásárlóközpontban, a munkahelyünkön és otthon, ami nem távolabb visz Istentől, hanem közelebb hoz hozzá.

Ezek a döntéseink alapjaiban határozzák meg a napunkat, a hangulatunkat és egész életünk folyását.

De önmagában ez természetesen kevés.

Az éberség, amellett hogy tudatos és az Úr mellett elkötelezett döntéseket hozunk, fontos hogy megnyilvánuljon az Isten felé történő aktív odafordulásunkban.

Ez megvalósulhat imádkozás, az Ige hallgatása és tanulmányozása, adakozás és böjt által is többek között.

Az is lehet, hogy egyszerűen eltöltünk a keresztény barátainkkal egy kellemes délutánt aktív istenkereséssel és választ kapunk a problémáinkra.

Az éberség lényege tehát a proaktív magatartás és a megelőzés, az hogy valóban a szolgálatunkat végezzük, amikor visszatér a ház Ura.

Amikor az Úr visszatér — ezt Ő maga mondja — rengetegen lesznek, akik egy sor csodát, gyógyítást és szabadítást végeztek az Ő nevében, mégis azt fogja mondani nekik, hogy sosem ismertelek titeket.

Mert ahogy szintén meg van írva, az Úr ismeri az övéit.

Mi nem tudjuk mi zajlik az emberi szívekben és rengetegen végeznek vallásos pótcselekvéseket és áltatják magukat azzal, hogy igazak, de valójában nem azok.

De az Úr pontosan tudja mi megy végbe a szívek mélyén és kik tartoznak hozzá.

Viszont a jó hír az, hogy szinte mindenhonnan van visszatérés és lehetőség az újrakezdésre.

Viszont a kívánatos állapot az lenne, hogy ha nem folyamatos újrakezdők lennénk, hanem fejlődnénk az Úrban és eljutnánk az érett krisztusi korra és az éberséget nem csak tanulnánk, hanem tanítanánk.

Nem, valóban nincs törvény az imádkozás, a böjt, az adakozás mennyiségére és milyenségére az Újszövetségben és ha valaki pusztán ez alapján ítéli meg a másikat, az önmagát csapja be.

Viszont azt is érdemes megvizsgálnunk, hogy mi hogyan teszünk meg mindent azért, hogy éberek maradjunk?

Erre a kérdésre mindenkinek külön kell megfelelnie.

Ha például valaki öt éve megtért, de még mindig ugyanazokban a bűnökben él és jottányit sem változott az élete, akkor érdemes elgondolkodnia, hogy talán az ő készülékében van a hiba.

Akkor is, ha már ezer tanítást meghallgatott, de még szolgálni nem kezdte el az Urat semmilyen formában.

Nem, erre sincs törvény, viszont ha elásod a talentumodat és nem forgatod — ami szintén az éberség kifejezésének egyik formája — , akkor az Úr elveszi és annak adja, akinek tíz van.

Ha passzív és fogyasztói keresztény voltál, nem késő változtatni!

Kezdj el imádkozni, böjtölni, szolgálni és Isten is közeledni fog hozzád.

Mert megígérte.