AZ 5.RÉSZ KOMMENTÁRJA

 
Ma szintén nagyon sok történésről olvasunk: megindul Bábel tornyának építése, amely kb. Kr.e. 2242-ben történt, Isten összezavarja a nyelveket, Ábrahám elhívást kap Kr.e. 1921 körül, majd Egyiptomba menekül, végül visszatér Kánaánba.

Máté evangéliumában pedig Jézus lefekteti Isten új szövetségének alapjait – vagyis elkezdődik a Hegyi Beszéd, amelyet szokás Isten országa alkotmányának is hívni.

Érdekes még ahogy Isten “életrövidítő” kijelentése után hogyan csökken ténylegesen az emberi élet: míg Sém 600 évet élt, néhány generációval később Ábrahám apja, Táré már “csak” kétszázat.

Mózes a zsoltárokban pedig nyolcvan évről beszél, ami megegyezik az általunk ismert öregkorral.

Ádámtól Noéig azonban lényegesen hosszabb ideig éltek az emberek, ez majd visszaköszön az ezeréves királyságban is, ahol a próféciák szerint – bármennyire is hihetetlen ezt most felfognunk – , az emberi élet időtartama kitolódik és az ősapáinkhoz hasonlóan megérjük akár az ezer évet.

Ábrahám, hitünk ősatyja a mai részben kapja meg nem akármilyen elhívását és az áldást, amely a mai napig országokat, népeket sőt egy egész világot befolyásol.

Ábrahám volt az, aki felismerte, hogy azok az istenek, akiket ők imádtak Ur városában és később Háránban, valójában nem istenek és lennie kell egy intelligens alkotónak, aki az egész fölött vagy ha úgy tetszik az egész teremtett világ mögött áll.

Ezt a láthatatlan Teremtőt kezdte tisztelni, aki reagált megkeresésére, bár egyúttal feltételt is támasztott: el kellett hagynia a helyet, a várost, a rokonait és mindenét, ahol addig berendezkedett és életmódot kellett váltania.

Mindezt 75 éves korában tette, ami valószínű nem teljesen azonos a mai 75 évesek erőnlétével, hiszen később olvassuk, hogy a szintén aggastyán korú felesége, Sára olyannyira elnyerte több korabeli uralkodó tetszését, hogy Ábrahám bajba is kerülhetett volna miatta.

Mindenesetre azzal vált Ábrahám a hit atyjává, hogy egyszerűen hitt Isten kijelentett igéjének és elindult úgy, ahogy az Úr parancsolta neki.

Aztán Egyiptomban máris megesett vele egy kis kaland: a fáraónak megtetszett Szárai és attól félt, hogy ha megtudják, hogy Szárai a felesége, megölik.

De Isten ekkor már Ábrám mellett állt és nem hagyta, hogy akár egyetlen haja szála görbüljön.

Az Újszövetségben ma tehát végighallgathattuk a boldogmondásokat – kicsit másképp mint ahogy a Károli fordításban szerepel.

Például a Károliban az első boldogmondás az, hogy “Boldogok a lelki vagy szellemben szegények” – itt viszont: “Milyen boldogok és áldottak, akik felismerik, hogy szükségük van Istenre” – és igen, így könnyebben érthető, mit akart kifejezni Jézus.

Boldognak mondja még az Úr a gyászolókat, az alázatosakat, az igazságra éhezőket, az irgalmasokat, a tiszta szívűeket, a békecsinálókat és azokat, akiket az igazság miatt üldöznek.

Sőt, azokat is, akiket Jézus miatt bántanak vagy bármiféle rosszat mondanak róluk.

Hogy mindez milyen ígéretekkel jár?

Bár valószínűleg ezerszer olvastuk már e sorokat, mégis felfoghatatlan, hogy mit jelent szó szerint az, hogy például “övék Isten Királysága” vagy hogy “ők fogják örökölni a földet” vagy “mert Isten megvigasztalja őket” vagy “Isten megadja nekik, amire vágynak” vagy “Isten is irgalmasan bánik velük” vagy “ők meglátják Istent” stb.

Milyen az, amikor a mennyben Isten megvigasztal?

Erről szól Lázár és a gazdag ember példázata: miután Lázár, a koldus meghalt, Ábrahám kebelén vigasztalták őt.

Tehát Isten vigasztalása sokkal több mint amit mi vigasztalásnak gondolunk.

Nem is beszélve arról, milyen lesz szemtől-szembe meglátni Istent: az Úr maga jelentette ki Mózesnek, hogy ember nem láthatja őt élve, ezért ezt most el sem tudjuk képzelni.

Persze, vannak leírások a Jelenések Könyvében és a prófétáknál is, de  Pál apostol is beszél egy emberről (aki valószínűleg ő maga volt), akit Isten elragadott a harmadik égig és ott olyan dolgokat látott, amelyeket egyszerűen nem lehet leírni.

Jézus itt biztos, hogy ezekről is beszél: olyan valóságokról, amelyekből már csak az újjászületett énünk fog teljes egészében részesedni és amelyeket már csak az új égben és az új földön fogunk maradéktalanul megérteni.

Ha tetszett, amit olvastál, hallgasd meg a mai részt, és ha még nem kötelezted el magad Jézus Krisztus mellett, olvasd el ezt: